Japán számok kandzsival: így olvasd őket 1-től 100 millióig

A legtöbb ember első kandzsijai számok. Az 一, a 二 és a 三 egy, két és három vonal, és a kandzsik ennél barátságosabbak nem nagyon lesznek. Aztán jön a 万, rájössz, hogy a japán nem ezresekben számol, mint a magyar, és a dolgok érdekesebbé válnak.

Lent megtalálod a tíz alapjelet, az olvasatokat, amelyek attól függően változnak, hogy mit számolsz, azt, hogyan épülnek fel a nagy számok, és a régi változatokat, amelyeket ma is a jenbankjegyekre nyomtatnak. Azt is megnézzük, hol jelennek meg tényleg kandzsival írt számok Japánban, mert nem ott, ahol a legtöbb kezdő várná.

A tíz kandzsi, amire szükséged van

Minden japán szám ezekből épül fel. Az egyes sorok első olvasata a kínaiból jött, ezt használod számoláshoz, árakhoz és matekhoz. A második az eredeti japán olvasat, amit főleg tárgyak számolásakor hallasz (erről lentebb még lesz szó).

A nullának is van kandzsija, a 零 (れい, rei), de beszédben a legtöbben egyszerűen ゼロ-t mondanak. Függőleges szövegben gyakran látsz egy kis kört, a 〇 jelet nullaként, főleg évszámokban, mint a 二〇二六.

Miért van a 4-nek, a 7-nek és a 9-nek két olvasata

A 四 kínai olvasata し (shi), ami pontosan úgy hangzik, mint a 死, a halál kandzsija. A 九 olvasható く (ku) formában is, ami úgy hangzik, mint a 苦, ami szenvedést jelent. Senki sem akarja ezeket kimondani egy kórházban, ezért a mindennapi számolásban a 4-re よん (yon), a 9-re きゅう (kyuu) a szokásos. A 七 főleg azért lesz しち (shichi) helyett なな (nana), mert a しち könnyen いち-nek hallatszik.

A csavar az, hogy néhány szóban megmaradtak a régi olvasatok, és ezeket egyszerűen meg kell tanulni:

• A 四月 (しがつ, shigatsu) április, nem よんがつ.
• A 四時 (よじ, yoji) 4 óra. Nem よんじ, és nem is しじ.
• A 七月 (しちがつ, shichigatsu) július.
• A 九時 (くじ, kuji) 9 óra, a 九月 (くがつ, kugatsu) pedig szeptember.

Ha egytől felfelé számolnak, mindkét változatot hallod. Ha tíztől visszafelé, szinte mindig azt mondják: きゅう, はち, なな, ろく, ご, よん. Ha nem vagy biztos benne, használd a よん, なな és きゅう alakot, és mindenhol megértenek.

11-től 99-ig csak matek

Ha egytől tízig megvagy, már minden számot le tudsz írni 99-ig. A japán úgy rakja össze őket, ahogy lassan, nagyon szó szerint mondanád. A 十一 tíz-egy, vagyis 11. A 二十 kettő-tíz, vagyis 20. A 二十三 kettő-tíz-három, az 23.

• 十五 (じゅうご, juugo) = 15
• 三十 (さんじゅう, sanjuu) = 30
• 四十二 (よんじゅうに, yonjuuni) = 42
• 九十九 (きゅうじゅうきゅう, kyuujuukyuu) = 99

Egy apróság sokakat megtréfál. A tízet sosem írják 一十 alakban, az csak 十. Ugyanez igaz a 100-ra (百, nem 一百) és általában az 1,000-re (千). Az 一 csak a 万 szintjén válik kötelezővé.

A nagy számok négyes csoportokban jönnek

Itt tér el igazán a japán a magyartól. A magyar hármasával csoportosítja a nagy számokat: ezer, millió, milliárd. A japán négyesével. A 千 (1,000) után jön a 万 (まん, man), ami 10,000-et jelent, és minden, ami efölött van, 万 egységekben számolódik, amíg el nem éred a 億 szintjét.

Egy millió tehát 百万, szó szerint száz tízezer. Egy 5,000,000 jenes fizetés 五百万円, vagyis „ötszáz man jen”. Egy ideig fordítottnak tűnik. Nekünk az a trükk segített a legtöbbet, hogy felejtsd el az elválasztókat, és számolj négy számjegyet jobbról. Ami ettől a ponttól balra van, az a 万 előtti számod.

Próbáld ki az 1,234,567 számmal. Vágd ketté így: 123 | 4567. A bal oldali rész 百二十三, így megkapod a 百二十三万 alakot. A jobb oldali rész 四千五百六十七. Rakd össze őket, és kész a 百二十三万四千五百六十七.

Hangváltozások, amikre figyelni kell

Néhány kombináció kiejtése megváltozik, hogy könnyebb legyen kimondani. A kandzsik ugyanazok maradnak, csak az olvasat változik. Ezeket érdemes megjegyezni:

Minden más százas és ezres szabályos. A 二百 にひゃく, az 五千 ごせん, és így tovább.

A japán olvasatok: ひとつ, ふたつ, みっつ

Az első táblázat utolsó oszlopa a régi japán számolási mód, abból az időből, mielőtt a kínai számok megérkeztek. Csak tízig megy, és ma főleg akkor hallod, amikor olyan dolgokat számolnak, amelyeknek nincs külön számlálószava. Egy kávézóban a コーヒーをふたつください azt jelenti: „két kávét kérek”.

Ezek az olvasatok néhány nagyon gyakori szóban is elbújnak, ezért látod majd, hogy az 一 vagy a 二 olyan olvasatot kap, ami nem egyezik a táblázattal:

• Az 一人 (ひとり, hitori) egy ember, a 二人 (ふたり, futari) kettő. Háromtól visszavált, így a 三人 さんにん.
• Az 一日 (ついたち, tsuitachi) a hónap első napja. Ugyanezek a kandzsik いちにち olvasattal azt jelentik: „egy nap”.
• A 二十日 (はつか, hatsuka) a hónap 20. napja.
• A 二十歳 (はたち, hatachi) 20 évest jelent, ez az a kor, amikor Japánban legálisan lehet alkoholt inni.

Nincs szabály, ami megjósolná ezeket. Egyenként tanulod meg őket, és gyorsabban megragadnak, mint gondolnád, mert olyan gyakran látod őket.

A formális számok a jenbankjegyeken

Vegyél elő egy 10,000 jenes bankjegyet, és nézd meg alaposan. Nem 一万円 áll rajta, hanem 壱万円. Ez a 壱 egy daiji (大字), egy szám formális változata, amit pénzen, szerződéseken és jogi dokumentumokon használnak.

Az ok a csalás. Az 一 egyetlen vonás, így semmiség hozzáadni még egy vonalat, hogy 二 legyen belőle, vagy egy keresztet, hogy 十. A daijik elég bonyolultak ahhoz, hogy senki ne tudja őket észrevétlenül átírni. Már csak néhány van rendszeres használatban:

• 壱 az 一 helyett (1)
• 弐 a 二 helyett (2)
• 参 a 三 helyett (3)
• 拾 a 十 helyett (10)

A 2,000 jenes bankjegyen 弐千円, a 10,000 jenesen 壱万円 áll. A bankokon, a hivatalos papírokon és az esküvői ajándékborítékokon kívül (a benne lévő összeget hagyományosan daijival írják) valószínűleg sosem kell majd magadnak leírnod őket.

Hol látsz tényleg kandzsival írt számokat

Valami, amit senki sem mond el a kezdőknek: a mai Japánban a legtöbb számot ugyanazokkal az 1, 2, 3 jelekkel írják, amiket te is használsz. Az árak, a telefonszámok, a vonatmenetrendek és a blokkok szinte mind arab számokat használnak. Akkor miért foglalkoznál a kandzsikkal?

• Függőleges szöveg. A regények, az újságok és sok manga fentről lefelé halad, és a függőlegesen írt számok általában kandzsik.
• Hétköznapi szavak. Rengeteg gyakori szóban van számkandzsi, pedig nem igazán a szám a lényeg: 一緒 (いっしょ, együtt), 一番 (いちばん, leginkább), 十分 (じゅうぶん, elég), 万一 (まんいち, biztos, ami biztos).
• Dátumok és évek. A hónapok nevei szó szerint számok. Az 一月 január, a 十二月 december. A hivatalos dokumentumok japán korszakéveket is használnak, például 令和八年 a 2026-os évre.
• Éttermek és boltok. A hagyományos helyek, főleg az izakayák és a kézzel írt étlapos ramenezők, gyakran kandzsival írják az árakat.
• Nevek és helyek. 三浦, 九州, 八王子, 千葉. Az egész országban találkozol számokkal a családnevekben és a helynevekben.

Az 一 és a 十 közötti jelekbe tehát folyton belefutsz. Csak általában egy szó részeként, nem önálló számként.

Hogyan tanuld meg őket igazán

A tíz alapkandzsi egy délután alatt megvan. Őszintén, az 一, a 二 és a 三 körülbelül tíz másodperc. Ami tovább tart, az a nagy számok olvasása anélkül, hogy megállnál számjegyeket számolni, és annak a pár szabálytalan olvasatnak a megjegyzése.

• Olvasd fel az árakat. Valahányszor látsz egy árat, mondd ki fejben japánul. Az 1,980円 せんきゅうひゃくはちじゅうえん. Csináld ezt pár hétig, és a 万 kezd majd természetesnek tűnni.
• Szavakat tanulj, ne csak számokat. Az 一人, 一日, 四月 és 九時 szavakat érdemes egészben ismételni, mert pont bennük laknak a szabálytalan olvasatok.
• Használj időközű ismétlést. A több napra elosztott rövid ismétlések jobbak egy hosszú alkalomnál. Az elrontott olvasatok hamarabb visszajönnek, a könnyűek pedig nem állnak az utadba.
• Utána jöhetnek a számlálószavak. A japán más számlálószót használ a lapos dolgokra, a hosszú dolgokra, az emberekre, az állatokra és még sok mindenre. Ez a természetes következő lépés, ha a számok már könnyen mennek.

Gyakori kérdések

Ha még csak most kezded, a JLPT N5 kandzsi útmutatónk lefedi a kezdő készlet többi részét, a kandzsitanulás legjobb módja pedig elmagyarázza, hogyan illeszd be mindezt egy olyan rutinba, ami tényleg kitart.